Leváltanák az alpolgármestert

A nagyborosnyói tanács nyolc tagja kezdeményezte Szőcs Levente alpolgármester leváltását, ám amikor tettekre került sor, a kezdeményező csoportból csak öt képviselő tartott ki aláírásával szentesített szándéka mellett. Így az alpolgármester leváltásáról szóló határozattervezet megvitatására még csak nem is került sor a nagyborosnyói tanács keddi ülésének plénumán.

A község alpolgármesterének leváltását Girtler Gyula, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője kezdeményezte három párttársa és négy RMDSZ-es tanácsos támogatásával. Hogy miért akarták/akarják leváltani Szőcs Levente alpolgármestert, Girtler Gyula apunknak elmondta: a község polgármestere a tavasz óta egészségügyi okok miatt nem tudja ellátni polgármesteri feladatait. Legtöbbet betegszabadságon van, s mivel választott személy, nem lehet leváltani, csak ha új, előrehozott helyhatósági választásokat írnak ki. A helyzetről tudnak mind a prefekturán, mind a megyei tanácsnál, de senkit nem érdekli, hogy mi történik a nagyborosnyói önkormányzat háza táján. A betegeskedő Bartha László polgármestert ugyan Szőcs Levente alpolgármester helyettesíti, de Girtler szerint az alpolgármester nem tudja ellátni feladatait, úgy, ahogy azt a község lakói elvárják tőle, és amint a közigazgatási törvény előírja. „…Nincs tekintélye a községben, nem tartja be a munkaprogramot, nem teljesítette a választási kampányban tett ígéreteit, nem hajtja végre a tanács által hozott határozatokat, nem tartja kézben a 416-os törvény értelmében, szociális segélyben részesülő személyeket, tudniillik az emberek nagy részével nem végezteti el a törvény által előírt 72 óra kötelező munkát, vagy haszontalan munkát végeztet, aminek nincs semmi látszata. És még sorolhatnám, de most csak a legfájóbb problémákat említettem. Tehát nekem az a véleményem, hogy egy olyan ember, akinek nincs tekintélye a faluközösség előtt, nem tud hatékony önkormányzati munkát végezni.” – mondja Girtler. Ami az alpolgármester leváltásával kapcsolatos fiaskót illeti, Girtler elmondta: „A határozattervezet indoklását annak rendje és módja szerint megírtuk, felsoroltuk kifogásainkat, és mind a nyolc képviselő aláírtuk (…). Számomra érthetetlen, hogy miután mindannyian, egyetértettek az ott felsorolt pontokkal, a szakbizottság ülésén hárman nem szavazták meg. Ezért a határozattervezet nem került napirendre”. Szőcs Levente alpolgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy szerinte néhány tájékozatlan RMDSZ-es képviselő segédletével az MPP képviselői puccsot kíséreltek meg ellene. Az ellene felhozott vádakat az alpolgármester elutasítja, és úgy gondolja, hogy az MPP képviselői a sepsiszentgyörgyi tanácsot akarják leutánozni, csakhogy ott fordítva történt, az RMDSZ-es tanácsosok az MPP-s alpolgármestert váltották le.

Kommandón megvásárolhatták a sorházakat

Hosszas utánajárással óriási problémát oldott meg Kocsis Béla kommandói polgármester és Opra Béni János alpolgármester a község több olyan családja számára, amely a brassói Brafor fakitermelő részvénytársaság szolgálati lakásaiban lakott. A csődeljárás alatt álló, többségi állami tulajdonban levő fakitermelő részvénytársaság vagyonának felszámolásával foglalkozó Cont-Expert cégnél ugyanis elérték azt, hogy a lakásokat közvetlen tárgyalás alapján vásárolhassák meg a bérlők. Így hát 41 család jutott olyan lakáshoz, amelyet az épület állapotától függően 300. és 2000 lej közötti összegért vásárolhattak meg. Amint Kocsis Béla polgármester elmondta: ezzel egy olyan dolgot oldottak meg, amely a község önkormányzata számára akár szociális gondot is jelenthetett volna, ha a lakásokat nyílt árverésen idegenek vásárolják meg, tudniillik akkor mintegy 120 személy vált volna hajléktalanná, s ezek lakásgondjait valamilyen módon a tanácsnak kellett volna megoldania. A polgármester azt is elmondta, bár az épületek most már magántulajdonba kerültek, az alattuk levő terület még mindig állami, de a következő lépésük az lesz, hogy kezdeményezik e területek magánosítását.

Új mozdony Kommandónak

Közel egy évtizede, azaz 1999 októberében a brassói Brafor fakitermelő társaság bezárta kommandói fűrészgyárát. Ezzel együtt a kovásznai és kommandói erdei vasúton is megszűnt a tevékenység, így az ipartörténeti műemlék értékű kisvasút és tündérvölgyi sikló pusztulásnak indult.

Azóta sok szó esett megmentésükről, egyesület is létrejött, mely kezdetben táborokat szervezett Kommandón az erdei vasút újraélesztésére. Jöttek budapesti fiatalok, bukaresti és svájci megszállottak a kisvasút megmaradt részén talpfákat cserélni, töltést javítani, gazt gyomlálni a sínek közül. Madaras Lázár, a Brafor akkori igazgatója is azzal biztatta az egyesületet, hogy támogatni fogja vasútmentő tevékenységüket. És azt is megígérte (!), hogy az erdei vasutat minden berendezésével együtt átadják a kommandói és kovásznai önkormányzatok tulajdonába. Aztán telt-múlt az idő, a vasútmentő táborok elmaradtak, és hosszú ideig nem lehetett tudni, mi lesz, csak annyit, hogy időközönként a kommandói rendőrség ócskavas-kereskedők után nyomoz, mert a végeken a sínek fogynak. Eközben a kovásznai sikló hídja is teljesen elkorhadt.

Miután Madaras Lázár és a Brafor utána következő vezetőinek ígéretéből nem lett semmi, a megyei tanács gondolt egy nagyot, és kezdeményezte a kisvasút kisajátítását. Erre vonatkozóan a megyei közgyűlés határozatot is hozott, ám értesüléseink szerint a kivitelezés folyamatát lassítja, hogy a kisvasút egyes részeire/területeire különböző személyek visszaigénylési kérelmet nyújtottak be. Amíg a peres ügyek le nem zárulnak, a megyei tanácsnak várnia kell. Annyit viszont megtettek, hogy 10 600 euróért vásároltak egy mozdonyt, amelyet a napokban szállítottak fel Kommandóra (képünk). Igaz, nem gőzmozdony, hanem egy Bukarestben gyártott, apró javításokra szoruló dízel gép, amely ugyan a turisták sétáltatására megfelel, ám a régi Krauss — melyet a gyár udvarán levő egyik színben esz a rozsda! — jobban illene a kommandói tájhoz, illetve a hajdani fakitermelő telep múltjának felidézéséhez.

Zágon a fejlődés útján

Számos helybeli lakos, vállalkozó és idegenből érkezett vendég, valamint a megyei intézmények és a helyi önkormányzat elöljárói jelenlétében tegnap üzemanyagtöltő állomást és felújított parkot avattak Zágonban.
A községközpont Papolc felőli bejáratánál ünnepélyes külsőségek között felavatott üzemanyagtöltő állomás az önkormányzat és a kovásznai Unic Star Kft. összefogásával épült. Amint Sorin Popica, az Unic Star tulajdonosa elmondta: a több százezer lej értékű beruházás a zágoni önkormányzat kezdeményezésének köszönhetően valósult meg, ehhez a helyi tanács biztosított területet, így a tíz évre megkötött szerződés értelmében az önkormányzat minden év végén osztalékot kap a nyereségből.
Az avatóünnepségen Kiss József polgármester elmondta: bár kampány ideje van, nem fog az általa vezetett önkormányzat érdemeiről beszélni, mindenki nézzen körül a községben, és a megvalósítások alapján, ne a postaládákban terjesztett levelek szerint ítélje meg az elmúlt négy esztendő alatt kifejtett tevékenységüket. Demeter János megyeitanács-elnök elmondta: Zágon olyan megvalósításokkal büszkélkedhet, amelyek hazai viszonylatban felülmúlják a községi standardokat, így méltán lehet mondani, hogy érdemes Zágonban élni.
Az üzemanyagtöltő állomás felavatása után a falu központjában, a református templom előtt felavatták a környezetvédelmi minisztérium támogatásával felújított parkot is. A polgármester elmondta, hogy ugyanezen program keretében idén még két zöldövezetes park kerül felújításra.

Városiasodik Zágon

Az utóbbi időben a közel öt és fél ezer fős lakossággal rendelkező Zágon látványosabban fejlődött, mint a kétszer ennyi lakosú Kovászna.

Olyan megjegyzéseket lehet hallani kovásznaiaktól, hogy miközben városuk falusiasodik, Zágon egyre inkább városiasodik. A község fejlesztésére — közművesítésére, közterületeinek rendbetételére — idén is közel tízmillió lejt fordítanak.

Ahogy kitavaszodott, a nagyközségben azonnal beindultak a polgármesteri hivatal által pályázatokon nyert beruházások építkezési munkálatai. Így a községközpont területén csatornahálózatot fektettek le, a Hegylábánál szennyvízülepítő állomást építenek. A futballpálya mellett is javában dolgoznak, itt sportcsarnok és szabadidőközpont épül, mely magában foglalja a tavaly törvényszéki végrehajtó által lebontatott tekepályát, ugyanakkor felújításra kerül a futballpálya gyepszőnyege is. Amint Kiss József polgármester elmondta, az idei útjavítási program keretében a zágoni felső óvodától a kalányosokig új aszfaltszőnyeget húznak, újraépítik a Nedelcu-hidat, amelyet tavaly elvitt az árvíz, az erdészházig pedig felújítják a makadámutat. Papolcon is folytatják a tavaly elkezdett aszfaltozást a tejcsarnoktól hatszáz méteren, tovább pedig kavicsot hordanak a makadámútra. A zöldövezetek rendbetételére is gondoltak, egy környezetvédelmi program keretében három park kerül felújításra, erre egymillió lejt kaptak központi alapokból. Szintén a helyi önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával egy magáncég üzemanyagtöltő állomást, autómosót és gumijavító műhelyt nyit a faluban.

Magas szintű félretájékoztatás

Több sajtóorgánum György Ervin prefektus hétfői sajtótájékoztatójára hivatkozva a napokban hírül adta, hogy Kommandó közel felét visszakapták a torjai Apor báró örökösei. Az egyik hírügynökség szerint a prefektus azt nyilatkozta, hogy a megyei tulajdonjog visszaállító bizottság, tévedésből adta vissza az 53 hektárnyi területet, mivel a kommandói tulajdonjog visszaállító bizottság hibázott. György Ervin érdeklődésünkre elmondta, hogy a helyi bizottság hibája abban áll, hogy nem mellékeltek a visszaigénylésről szóló iratcsomó mellé egy jegyzőkönyvet, amelyben le kellett volna írniuk, hogy milyen területről van szó. A prefektus lapunknak azt is elmondta: tudomása szerint a megyei bizottság, amelynek ő az elnöke, a falu belterületén levő területek esetében a tulajdonjog visszaállítását elhalasztotta, az örökösök kérésének csak az erdőkre vonatkozó pontjait hagyták jóvá. A helyzetről kérdeztük a torjai Apor báró egyik örökösét is, és ifj. Apor Csaba megerősítette, hogy nem kapták vissza a fél falut.

Kocsis Béla polgármester iratokkal bizonyította, hogy a helyi bizottság nem hibázott, ugyanis a szóban forgó iratcsomóhoz 2007. nov. 16-án mellékelték a 2054. számú jelentést, amelyben az áll, hogy az állami levéltárban nem találtak olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák az Apor család visszaigénylési kérését. A 975/A tulajdonjogi bizonyítvány szerint a visszaigényelt terület a budapesti ifjúsági szövetkezet nevére van bejegyezve egy 688/1944-es végzés alapján, így nem lehet a visszaigénylő Apor család tulajdona. A helyi bizottság éppen ezért a tulajdonjog megállapítását a megyei bizottságra bízta. A polgármester elővette a megyei földosztó bizottság 2007. december 21-ei 654-es határozatát is, amelynek 3-ik pontja szerint a megyei bizottság elhalasztotta a község közigazgatási területén levő visszaigényelt területek igazolását. A helyi bizottság kifogást emelt a megyei bizottság 654-es határozata ellen. A február 22-én 447-es számmal iktatott, iratban a megyei bizottság tudomására hozzák, hogy a visszaigényelt területen többek között 76 lakás van, illetve a hozzátartozó udvarok és gazdasági épületek (összesen 42 667,12 négyzetméteren). Ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a régi helyén adódik vissza a terület, egy sor társadalmi és szociális gond keletkezik a faluban, amely mintegy 400 személyt érint. Továbbá olyan intézményeket, mint az I-VIII osztályos általános iskola, erdészeti hivatal, ortodox imaház, gyermek és ifjúsági tábor. Ezért a helyi bizottság azt javasolja, hogy a kérésben kért 52, 695 hektár erdőt (az örökösök erdőt kértek vissza, a tulajdonlapon is az szerepel) a község erdejéből mérjék ki, és a fennmaradt 4,82 hektár kaszálót a község tulajdonában levő kaszálókból. A bizottság azt is kérte, hogy a terület azonosításakor a helyi bizottság véleményét is vegyék figyelembe.

Egyébként György Ervin prefektus is úgy látja, hogy az előállt helyzetet területcserével meg lehet oldani.